Tavaly júniusban Donald Trump és Kim Dzsongun abban állapodott meg Szingapúrban, hogy az egész Koreai-félszigetet atomfegyvermentes övezetté változtatják. Ezenkívül Észak-Korea vállalta: leszereli ballisztikus rakétáit, melyek elvben nukleáris fegyvereket vihetnének az Egyesült Államok területére is. A szingapúri csúcstalálkozó után Észak-Korea meg is kezdte a leszerelést, de azután jött a hidegzuhany: Trump meghosszabbította a büntető szankciókat a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerrel szemben. Washingtonban arra hivatkoztak: csak azután oldják fel a szankciókat miután a leszerelés már befejeződött Észak-Koreában. Ezt követően patthelyzet alakult ki, melyet most újabb csúcstalálkozóval akarnak feloldani.

Nincs nagy változás az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Ezt hangsúlyozta a szenátus előtt a katonai hírszerzés főnöke. Robert Ashley altábornagy szerint Észak-Korea lényegében ugyanolyan eszközökkel rendelkezik mint a szingapúri találkozó előtt. Trump viszont azt hangsúlyozza: Észak-Korea előrelépett, hiszen leállította a nukleáris és rakéta kísérleteket, melyek oly nagy aggodalmat keltettek szerte a világon. Azért kíván találkozni Észak-Korea ifjú diktátorával, hogy felgyorsítsa a leszerelési folyamatokat.

Trump nemrég megvált hadügyminiszterétől, aki nem helyeselte az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Az elnöknek ezt a döntését sokan bírálták külföldön és belföldön egyaránt. Ezért most nagy szüksége van egy PR sikerre a diplomáciában. Ezért szorgalmazza a csúcstalálkozót Kim Dzsongunnal annak ellenére, hogy az amerikai hírszerzés főnöke egyértelműen megfogalmazta: Észak Korea sosem mond le a nukleáris fegyverekről, mert azt a hatalom alapjának tekinti.

Kép: theguardian.com